IFJÚSÁGVÉDELEM

 

Az iskola gyermek és ifjúságvédelmi felelőse: Melegh Szabolcs

Fogadó órák:
Hétfő:   13.00 - 14.30-ig
Szerda:   10.00 - 15.00-ig
Csütörtök:   14.00 - 16.00-ig
Péntek:   14.00 - 15.30-ig
Előzetes időpont-egyeztetés esetén, egyéb időpontokban is.
Elérhetőség: 282-99-18 tanári szoba

 

 

1. Tájékoztató a tanévkezdést segítő egyes pénzbeli és természetbeni ellátásról

 

A kormány idén is számos olyan támogatást nyújt a családoknak, amellyel az iskolakezdés terheit enyhíti. A tanévkezdés kapcsán fontos törekvés a hátrányos helyzetű tanulók és családjaik megkülönböztetett támogatása, az esélyegyenlőség biztosítása.

 

a.) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

 

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény elemei közül ki kell emelni a családban nevelkedő, de nehéz szociális körülmények között élő gyermekeket  megillető rendszeres  gyermekvédelmi kedvezményét, valamint a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást

 

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult többek között a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, ingyenes tankönyv és egyéb kedvezményeknek az igénybevételére. A kedvezményt a települési önkormányzat jegyzője egy évre állapítja meg.

 

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény feltételei is változnak abban az esetben, ha

- a gyermeket egyedülálló szülő (más törvényes képviselő) gondozza vagy

 - a gyermek tartósan beteg, súlyosan fogyatékos vagy

- a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató, illetve felsőfokú iskola nappali tagozatán tanuló nagykorú gyermek. Ezen gyermekeknél az egy főre jutó jövedelem összege az öregségi nyugdíjminimum 130%-át, ebben az évben 35. 269 Ft-ot, nem haladhatja meg.

Más esetben marad az öregségi nyugdíjminimum. 120%-át meg nem haladó egy főre jutó jövedelem, vagyis ebben az évben a 32.556 Ft.

 

b.) Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás

 

Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki a gyermek tartására köteles, nyugellátásban, vagy baleseti nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban, vagy időskorúak járadékában részesül. A jogosultságot kérelemre a gyám lakóhelye szerint illetékes önkormányzat jegyzője állapítja. A támogatás mértéke a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 22.%-a. az idei évben 5. 968 Ft.

 

c.) Egyéb pénzbeli támogatások

 

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők július és november hónapban 5 ezer - 5 ezer Ft összegben kapnak pénzbeli támogatást. A kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyámok 7.500-7.500 Ft összegű támogatásban részesülnek szintén minden év július és november hónapjában. 

A gyermekvédelmi törvényben szabályozott pénzbeli támogatás a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás is, amely évente mintegy 300 ezer gyermeket érint. Ebből természetbeni ellátásban részesül mintegy 100 ezer fő, ahol a természetbeni ellátást elsősorban tankönyv, tanszer, beiskolázási támogatás formájában kapják meg

 

d.) Gyermekétkeztetés

 

2002 óta folyamatosan bővül azoknak a gyermekeknek a köre, akik ingyenes vagy félárú étkezést kaphatnak az óvodákban, és általános- illetve középiskolákban.

2003. szeptember 1-jétől a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő óvodások, 2004. január 1-jétől a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő bölcsődések, 2006. január 1-jétől pedig már a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő 1-4. osztályos diákok is részesülnek ingyenes étkeztetésben.

 A 2007. évi költségvetés a kedvezményes étkezésre gyermekenként évente 55 ezer forintos normatívát biztosított az intézményfenntartóknak.

Ingyenes étkeztetésre tehát azok a bölcsődés és óvodás gyermekek, valamint az általános iskola 1-4. osztályába járó diákok jogosultak, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek.

 50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak:

-     az ennél idősebb, 5-13. évfolyamon tanuló, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő diákok,

-     valamint azok a bölcsődés, óvodás és iskolás gyermekek is, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre nem jogosultak, de:

a.) tartósan betegek,

b.) fogyatékosok,

c.) illetve 3 vagy több gyermeket nevelő családban élnek.

 

e. ) Tankönyvtámogatás

 

Változatlanul ingyenes tankönyvellátásban részesül a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló, aki

 a) tartósan beteg,

 b) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,

c) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar),

d) három- vagy többgyermekes családban él,

e) nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult,

f) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.

 

A kedvezmény iránti igényt - igénylőlap felhasználásával - a szülők már ez év elején benyújtották az iskoláknak. A kedvezményre való jogosultság igazolásául be kell mutatni a családi pótlék folyósításáról szóló bérjegyzéket, vagy a pénzintézeti számlakivonatot, vagy a postai igazolószelvényt, tartósan beteg tanuló esetén a szakorvosi igazolást, testi fogyatékos vagy pszichés fejlődési zavar miatt akadályozott tanuló esetén a szakértői vagy a rehabilitációs bizottság szakvéleményét, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanuló esetén az erről szóló határozatot.

A normatív kedvezményre való jogosultság elbírálásánál az alábbi jogszabályokat kell alkalmazni:

a.)  tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, három- vagy többgyermekes családban élő, nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosultnak kell tekinteni - kivéve, ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt szűnt meg - a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény II. fejezetében rögzített feltételeknek megfelelő gyermekeket,

 

b) sajátos nevelési igényűnek kell tekinteni, a közoktatásról szóló törvény 121. §-a (1) bekezdésének 29. pontjában rögzített feltételeknek megfelelő gyermekeket.

Fontos tudni, hogy gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő - nevelőszülőnél, gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után változatlanul nem vehető igénybe ezen a jogcímen újabb normatív kedvezmény. Az iskolai tankönyvellátás esetén az iskola igazgatója felelős a normatív kedvezmények biztosításáért.

 

g.) Munkáltatói támogatás

 

A munkáltatók is nyújthatnak támogatást az alkalmazottaiknak gyermekeik tanévkezdéséhez.

Adómentes természetbeni juttatás formájában 20 ezer forintot adhatnak iskolakezdési támogatásként.
Ennek kifizetéséről és formájáról a munkáltató dönt.

2007. 08. 23.

 

2. A legfontosabb szakellátást biztosító intézmények:

 

Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet

Ellátja a Gyiviben átmenetileg tartózkodó kiskorúakkal kapcsolatos intézeti gyámi feladatokat. Fejleszti és szervezi a nevelőszülői hálózatot, segíti és ellenőrzi a nevelőszülők tevékenységét.

Csecsemőotthonok

A három éven aluli gyermekek ellátása, gondozása és nevelése az alapfeladatuk.

Nevelőintézetek

Feladata a bírósági ítélet alapján beutalt fiatalok reszocializációja. Elbocsátásuk után pártfogói felügyelet alá kerülnek.

 

 

3. A GYERMEK, A TANULÓ ÉS A SZÜLŐ JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI

 

 A gyermekek, a tanulók jogai és kötelességei

 10. § (1) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki.

 (2) A gyermek, illetve a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak.

 (3) A gyermeknek, tanulónak joga, hogy

képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, valamint tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében alapfokú művészetoktatásban vegyen részt;

 nemzeti, illetőleg etnikai hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön;

 részére az állami és helyi önkormányzati iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a tanítás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék;

 d) szülei vallási meggyőződésének megfelelően nem állami, illetve nem önkormányzati iskolában részesüljön nevelésben és oktatásban, továbbá, hogy szülei vallási vagy világnézeti meggyőződésének megfelelően az állami, illetve önkormányzati iskolában a közoktatás egész tartama alatt hit- és vallásoktatásban részesüljön.

 (4) A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre.

 

Tanuló jogai

11. § (1) A tanuló joga különösen, hogy
kollégiumi, napköziotthoni, tanulószobai ellátásban részesüljön;

 b) válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül;

 c) igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, az iskola létesítményeit (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai központ, sport- és szabadidő-létesítmények stb.);

 rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön;

 e) hozzájusson a tanulmányai folytatásához és jogai gyakorlásához szükséges értesülésekhez, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról;

f) részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek - ha törvény másképp nem rendelkezik -, az iskolán kívüli társadalmi szervezeteknek;

g) szervezett formában véleményt mondjon az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról és az őt érintő kérdésekről, tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, személyét és tanulmányait érintő ügyekben az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez kérdést intézzen, s arra a megkereséstől számított harminc napon belül, az iskolaszéktől legkésőbb a harmincadik napot követő első ülésen, érdemi választ kapjon;

h) kérelmére - jogszabályban meghatározott eljárás szerint - független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról;

 i) kérje az átvételét másik, azonos vagy más típusú nevelési-oktatási intézménybe;

 j) különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélkül folytathassa tanulmányait akkor is, ha az állandó lakóhelyén nem működik olyan iskola, amelyikben a tankötelezettség végéig biztosított az iskolai nevelés és oktatás;

 k) választó és választható legyen a diákképviseletbe;

 l) a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, illetve e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását;

 m) kérelmére, indokolt esetben szociális ösztöndíjban, illetve szociális támogatásban részesüljön.

 (2) A szakközépiskola, a szakmunkásképző iskola és a szakiskola tanulóját a gyakorlati képzés keretében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében megilletik mindazok a jogok, amelyeket a Munka Törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére [Mt. 18. §, 19. §, 21. §, 22. § (1)-(2) bekezdés, 24. § (1) bekezdés, 26-27. §, 102. § (2) bekezdés és a (3) bekezdésének b)-c) pontja, 128. § (2) bekezdés]. E rendelkezések alkalmazásában munkavállalón a tanulót, munkáltatón a gyakorlati képzés szervezőjét, munkaviszonyon a tanulói jogviszonyt kell érteni.

 (3) A szakképzésben részt vevő tanuló a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint jogosult juttatásokra és kedvezményekre. A juttatásokat és kedvezményeket a gyakorlati képzés szervezője köteles biztosítani.

 (4) Ha a szakközépiskola, a szakmunkásképző iskola vagy a szakiskola tanulója tanulószerződés alapján vesz részt a gyakorlati képzésben, tanulói jogviszonyával összefüggésben a szakképzési törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell.

 (5) A szakképzésben részt vevő tanuló javára az, aki a gyakorlati képzést szervezi, köteles felelősségbiztosítást kötni.

 
           Tanuló kötelességei

12. § A tanuló kötelessége különösen, hogy
részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon;

b) eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének;

c) megtartsa a tanulmányi rendet, a gyakorlati képzési hely rendjét, az iskola szabályzatainak rendelkezéseit;

 d) óvja saját és társai testi épségét, egészségét;

 e) megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit;

 f) tiszteletet és megbecsülést tanúsítson nevelői, tanárai iránt.

 

 A szülő jogai és kötelességei

 13. § (1) A szülőt megilleti a nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga. A nevelési, nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga alapján minden érdekelt adottságainak, képességeinek, érdeklődésének, vallási, illetve világnézeti meggyőződésének, nemzeti vagy etnikai hovatartozásának megfelelően választhat óvodát, iskolát, kollégiumot.

 (2) A szülők joga, hogy gyermekük számára nem állami, illetve nem önkormányzati óvodát, iskolát válasszanak, továbbá - az e törvényben foglaltak szerint - nem állami, illetve nem helyi önkormányzati óvodát, iskolát alapítsanak, vagy annak alapításában részt vegyenek.

 (3) A szülő joga igényelni, hogy az iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalú módon közvetítsék, továbbá, hogy az állami, illetve önkormányzati iskolában a hit- és vallásoktatást lehetővé tegyék.

 (4) A szülő joga, hogy gyermeke állandó lakóhelyén a polgármester segítségét kérje gyermeke különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélküli iskolai felvételéhez, ha a településen nem működik olyan iskola, amelyik a tankötelezettség végéig biztosítja az iskolai nevelést és oktatást. A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermek szülője, gyermeke állandó lakóhelyén, a polgármester segítségét kérheti ahhoz, hogy gyermeke óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez és oktatásához a szükséges feltételeket a településen megteremtsék.

 Szülő jogai

 14. § (1) A szülő joga különösen, hogy

megismerje a nevelési-oktatási intézmény foglalkozási, illetve pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról;

 b) gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen, részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon;

írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, az iskolaszék, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított harminc napon belül, az iskolaszéktől legkésőbb a harmincadik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon;

 d)   a nevelési-oktatási intézmény által meghatározott feltételek mellett kérje, hogy gyermeke a nem kötelező foglalkozásokat igénybe vehesse, illetve ilyen foglalkozás megszervezését kezdeményezze (ez lehet világnézeti alapon szervezett foglalkozás is);

 a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon;

 f)    részt vegyen az iskolaszék megválasztásában mint választó, s mint megválasztható személy;

 kezdeményezze szülői munkaközösség létrehozását, és közreműködjön annak    tevékenységében.

 Szülő kötelességei

 (2) A szülő kötelessége különösen, hogy

gondoskodjon arról, hogy gyermeke óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson vegyen részt, illetve tankötelezettségének vagy képzési kötelezettségének eleget tegyen;

 b) megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében;

 c) minden tőle elvárhatót megtegyen gyermeke fejlődéséért;

 d) rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal;

 e) elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az iskola, a kollégium rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását.

 A pedagógus jogai és kötelességei

 19. § (1) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy

a gyermekek, tanulók fejlődését figyelemmel kísérje és elősegítse;

 b) a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek;

 c) a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon;

 d) nevelő-oktató tevékenységében, a tanítás során a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan nyújtsa;

 e) a gyermekek, tanulók, emberi méltóságát és jogait tartsa tiszteletben.

 (2) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti a jog, hogy

a foglalkozási, illetve pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválassza;

 b) a szakmai munkaközösség véleményének meghallgatásával megválassza az alkalmazott taneszközöket, tankönyveket és tanulmányi segédleteket;

 c) irányítsa és értékelje a gyermekek, tanulók munkáját;

 d) minősítse a tanulók tudását;

 e) hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez;

 f) a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény foglalkozási, illetve pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat;

 g) szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában;

 h) szakmai egyesületek, kamarák tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában;

 i) személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét elismerjék.

 

 A tankötelezettség

 6. § (1) A Magyar Köztársaságban minden gyermek tanköteles. A tankötelezettséget az általános műveltséget megalapozó, alapvizsgára felkészítő ismeretek elsajátításával kell teljesíteni.

(2) A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget eléri, attól a naptári évtől válik tankötelessé, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti. A szülő kérelmére a gyermek tankötelessé válhat akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be.

 (3) A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti. A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd-, továbbá más fogyatékos tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti.
Azon tanulók esetében, aki tanulmányait az 1998/1999 tanévben, illetve ezt követően kezdi meg, a tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizennyolcadik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a huszadik életévét betölti. FIGYELEM, VÁLTOZÁS!!!

 (4) Az iskola igazgatója dönt

a) a tankötelezettség kezdetéről, az óvoda véleménye alapján, illetőleg, ha a gyermek nem járt óvodába vagy óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozásra, a nevelési tanácsadó véleménye alapján, a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd-, továbbá más fogyatékos gyermek esetén a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleménye alapján;

a tankötelezettség meghosszabbításáról, a nevelőtestület, illetve a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleménye alapján.

 7. § (1) A tankötelezettség - a szülő választása alapján - iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthető.

(2) Ha az iskola igazgatója szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek állandó lakóhelye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét. A jegyző dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét.

(3) A tankötelezettség az általános iskolában és az ötödik évfolyamtól kezdődően a gimnáziumban teljesíthető. A tankötelezettség a kilencedik évfolyamtól kezdődően a szakközépiskolában és szakiskolában is teljesíthető.

 

4. HIÁNYZÁSOK

  

(2) Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról, illetve a tanuló a tanítási óráról, a kollégiumi foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha

 a) a szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek, hogy gyermekét nem viszi el az óvodába,

 b) a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,

 c) a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint igazolja,

 d) a gyermek, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni.

 (3) Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor, illetve, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét.

 (4) Ha a gyermek az iskolai életmódra felkészítő foglalkozásról egy nevelési évben hét napnál, illetve a tanköteles egy tanítási évben tíz óránál igazolatlanul többet mulaszt, az óvoda vezetője, az iskola igazgatója értesíti a gyermek lakóhelye szerint illetékes jegyzőt.

 (6) Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen

 a) a közoktatási törvény 8. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszában a kettőszázötven tanítási órát,

 b) a közoktatási törvény 8. §-a (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát,

 c) alapfokú művészetoktatási intézményben a tanítási órák egyharmadát,

 d) egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja

 és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett a (3) bekezdésben meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.

 (7) A gyakorlati képzésről és a beszámoltató rendszerű oktatásról való hiányzás következményeit a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg.

 

5. FEGYELMI

 

 A fegyelmi és kártérítési felelősség

32. §

 (1) Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a kötelezettségszegéstől számítva három hónap eltelt. A fegyelmi tárgyalás nyilvános. A fegyelmi jogkör gyakorlója a nyilvánosságot a tanuló, illetve képviselője kérésére korlátozhatja, illetve kizárhatja.

 (2) A fegyelmi tárgyalás lefolytatásának szabályait e rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

 (3) Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetés kiszabása esetén a tanuló tanév végi osztályzatait a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése előtt nem lehet megállapítani. Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától fegyelmi büntetés nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították.

 (4) Ha az eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, kizárás az iskolából fegyelmi büntetést a bíróság a tanuló javára megváltoztatja, a tanuló osztályzatait meg kell állapítani, ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni, hogy a tanuló - választása szerint az iskolában vagy a független vizsgabizottság előtt - osztályozó vizsgát tegyen.

 (5) Ha a kizárás az iskolából fegyelmi büntetést megállapító határozat az iskola tizedik évfolyamának, illetőleg a középiskola utolsó évfolyamának vagy szakképző iskola utolsó szakképzési évfolyamának sikeres elvégzése után válik végrehajthatóvá, a tanuló nem bocsátható alapvizsgára, illetve érettségi vagy szakmai vizsgára. A tanuló a megkezdett vizsgát nem fejezheti be addig az időpontig, ameddig a kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.

 (6) A tanuló - a megrovás és a szigorú megrovás kivételével - a fegyelmi határozatban foglaltak szerint a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb

 a) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál,

 b) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetések esetén tizenkettő hónapnál.

 (7) A fegyelmi büntetés végrehajtása legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggeszthető.

 A fegyelmi tárgyalás

 A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét, a gyakorlati képzés során elkövetett fegyelmi vétség esetén - ha a gyakorlati képzést nem az iskolában tartják - a gyakorlati képzés szervezőjét (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) - a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével - értesíteni kell. Az értesítésben meg kell jelölni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a gazdálkodó szervezet képviselője szabályszerű értesítés ellenére, illetve a tanuló, a szülő vagy a meghatalmazott ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Tájékoztatni kell a tanulót arról, hogy az eljárásban meghatalmazott is képviselheti. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő és képviselőjük külön-külön a tárgyalás előtt legalább egy héttel megkapja.

A fegyelmi eljárást - lehetőleg a megindítástól számított harminc napon belül - egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő és a képviselőjük, továbbá a gazdálkodó szervezetet érintő kérdésekben a gazdálkodó szervezet képviselője az ügyre vonatkozó iratokat megtekinthesse, abba az eljárás során betekinthessen, az abban foglaltakra véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen.

A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, a rendelkezésre álló bizonyítékokat.

Ha az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, a tárgyalást a nevelőtestület által megbízott személy vezeti.

A bizonyítás

A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök különösen: a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény.

A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen, illetve a tanuló mellett szól.

A fegyelmi határozat

A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és a rövid indokolást. Ha az ügy jellege megkívánja, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb egy héttel elhalaszthatja.

A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a tanuló nem követett el kötelességszegést, vagy a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, illetve a kötelességszegéstől három hónapnál hosszabb idő telt el, vagy a kötelességszegés ténye, illetve, hogy azt a tanuló követte el, nem bizonyítható.

A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőjének és képviselőjüknek, ha a gazdálkodó szervezet képviselője az eljárásban részt vett, a gazdálkodó szervezetnek.

Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő is - tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott.

A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást.

A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát, a határozat meghozatalának napját, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha az első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja.

 Az eljárást megindító kérelem

Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő nyújthat be eljárást megindító kérelmet. Az eljárás megindító kérelmet a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani.

A fegyelmi büntetést kiszabó határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva.

A kizárás

A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanuló közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett.

A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt, aki az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalában részt vett, illetőleg az ügyben tanúvallomást tett vagy szakértőként eljárt.

Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles ezt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és a szülő is bejelentheti. A nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén az iskola, a kollégium igazgatója, vezetője, egyéb esetekben a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának munkáltatója dönt.

 Vegyes rendelkezések

A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanulót szülője, továbbá meghatalmazottja (Ptk. 222-223. §) képviselheti.

A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint, ha azt a tanuló, a szülő vagy képviselőjük kéri.

  

6. A kerületi családsegítő központok/szolgálatok, családok átmeneti otthona

  

Kerület

Neve

Címe

Vezető neve, címe

Telefon/fax száma

I.

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

1016 Bp. Piroska u. 11.

mb. vez.: Farkas Györgyné

T : 356-8363, 356-9599

II.

Budapest Főváros II. kerületi Önkormányzat Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

1022 Bp. Fillér u. 50/b.

Sutarski Szabolcs, 1022 Bp. Fillér u. 50/b.

T : 212-5318

III.

"Kiut" Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

1039 Bp. Kelta u. 5.

1035 Bp. Váradi u. 9-11.

Zanáné Haleczky Katalin 1039 Bp. Kelta u. 5. Zanáné Haleczky Katalin 1035 Bp. Váradi u. 9-11.

T : 250-3766, 243-1355, Fax: 388-9136,

T : 250-1964

Fax: 367-5955

IV.

Káposztásmegyeri Családsegítő Szolgálat

1048 Bp. Óceánárok u. 7.

Sósfalvi Gyöngyi

T : Fax:

V.

Segítő Szolgálat Gyermekjóléti Szolgálat

1050 Bp. 1051 Bp. 1052 Bp.

Horváth Katalin Lőrinczné Balázs Judit

T : 302-0100 T : 302-3307, 302-3308

VI.

Terézvárosi Családsegítő Szolgálat

1061 Bp. Hegedű u. 7.

dr. Bárdos Kata 1061 Bp. Hegedű u. 7.

T : 322-0623

VII.

1. sz. Családsegítő Központ 2. sz. Családsegítő Szolgálat

1073 Bp. Kertész u. 24-28. 1071 Bp. Dózsa Gy. út 70.

Csathóné Szőke Ágnes 1073 Bp. Kertész u. 24-28. Tánczos Éva 1071 Bp. Dózsa Gy. út 70.

T : 322-5065

T : 322-0272

VIII.

Józsefvárosi Családsegítő Szolgálat

1081 Bp. Népszínház u. 22.

Varga András

T : 333-0582, 334-1787

IX.

I. sz. Családsegítő Központ II. sz. Családsegítő Központ Dzsumbuj Help Közösségfejlesztő Központ

Bp. IX. Friss u. 5.

Bp. IX. Thaly K. u. 32.

Bp. IX. Gubacsi út 91.

Stefanovits Attila mb. csoport vezető

 Vibling Géza

Kecskés Éva

T : 215-8437, T : 215-8437, T : 281-1590, Fax: 281-1590

X.

Családsegítő Szolgálat

1102 Bp. Halom u. 33.

Szabó Katalin Ildikó

T : 262-2632, 261-8183, Fax: 264-3099

CSSK XI-XXIII

Kerület

Neve

Címe

Vezető neve, címe

Telefon/fax száma

XI.

Humán Szolgáltató Központ Gyermekjóléti - Módszertani és Családsegítő Szolgálat

1117 Bp. Bogdánffy út 7/d.

Kissné Tóth Katalin

T : 209-0631

Fax: 209-2411

XII.

Családterápiás és Családsegítő Központ

1124 Bp. Jagelló u. 24.

dr. Varga Pál

T : 319-9301, 319-9299

XIII.

HÍD Családsegítő Központ

1133 Bp. Visegrádi u. 96/b.

Kovács Katalin

T : 329-1294

Fax: 329-1294

XV.

Újpalotai Családsegítő Szolgálat

1156 Bp. Kontyfa u. 3.

Graczer Irma

T : 418-3315

XVI.

Napraforgó Családsegítő Gyermekjóléti Szolgálat

1163 Bp. Cziráki u. 22.

dr. Halabuk Ágnes

T : 403-2122, 403-0001

Fax: 403-0001

XVII.

Rákoskeresztúri Családsegítő Központ

1173 Bp. Újlak u. 106.

Galambos Pál

T : 257-1624

Fax: 257-1624

XVIII.

Családsegítő Szolgálat Családok Átmeneti Otthona

Kondor Béla sétány 17. 1182 Bp. Ülloi út 707.

Haigl Béláné mb. Kaposi Mária

T : 291-9467, 291-0231

T : 290-4011

XIX.

Kispesti Családsegítő és Gyerekjóléti Szolgálat

1193 Bp. Táncsics Mihály u. 7.

Víghné Vincze Erzsébet

T : 357-1529

Fax: 357-1829

XX.

Pesterzsébet Család- és Gyermekvédelmi Központ Átmeneti Gyermekszálló

1203 Bp. Lajtha L. u. 5-7.

Híres Angéla

T : 283-0227, 283-0283

Fax: 283-0283

XXI.

Csepeli Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Magyar Vöröskereszt "Együtt a mamával" Családok átmeneti otthona Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat Gyermekjóléti Csoport

1211 Bp. Kiss J. altb. u. 54.

1214 Bp Erdősor u. 53-55.

 1225 Bp. Nagytétényi út 276.

1225 Bp Nagytétényi út 276.

1222 Bp. Hajlat u. 29.

Megbízott vezető helyettes: Hajdú Péterné 1211 Bp. Kiss J. altb. u. 54

Moszt Éva 1214 Bp. Erdősor u. 53-55.

Dr. Muraköziné Daróczi Csilla 1225 Bp. Nagytétényi út 276.

Harmat Istvánné

T : 276-8332

Fax: 277-7278

T : 425-4732

Fax: 425-4732

T : 207-6024

Fax: 207-6025

T : 226-0041

XXII.

Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat Soroksári Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

1238 Bp. Grassalkovich út 104.

1222 Bp. Hajlat u. 29. Kovács Ágnes

Fax: 226-0041

T : 286-0010

Fax: 286-0010

 

7. Ajánlott oldalak:

 

http://www.gyermekvedelem.lap.hu

http://www.szmm.gov.hu

http://www.bfkh.hu